Oszlár, Petőfi út 11.

+36 49/ 540-489

ÜDVÖZÖLJÜK

OSZLÁR

HONLAPJÁN

KELLEMES BÖNGÉSZÉST!

utroja0képe aPixabay -en

Szabadtéri égetés szabályai

Belterületen az avar és kerti hulladékok égetésénél az önkormányzati rendelet az irányadó, külterületen irányított égetés a katasztrófavédelem külön engedélyével végezhetõ.

Az Országos Tûzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (OTSZ) 221-228. §-a rendelkezik a szabadtéri tûzgyújtásról. Az OTSZ szerint ha jogszabály (pl. önkormányzati szabályozás) másként nem rendelkezik, a lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos.

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (4) bekezdése szerint a települési önkormányzat képviselõ-testületének hatáskörébe tartozik az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok rendelettel történõ megállapítása. Az önkormányzati rendelet jogszabálynak minõsül, ezért törvényi felhatalmazás alapján, a belügyminiszteri rendelettel megállapított OTSZ-szel összhangban az önkormányzatok rendeletben szabályozhatják az avar és kerti hulladék égetését. Ahol viszont ilyen rendelet nincs, ott erre is az OTSZ tiltása az irányadó.

Az OTSZ ugyancsak elõírja, - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az ingatlan tulajdonosa, használója köteles a területet éghetõ hulladéktól és további hasznosításra nem kerülõ száraz növényzettõl mentesen tartani.

Mentesül az égetési, tûzgyújtási tilalom alól a katasztrófavédelmi szerv állománya, ha tevékenysége a károk csökkentésére, a tûz terjedésének megakadályozására, szabályozására irányul.

Az OTSZ alapján a kilátókat, magaslati ponton elhelyezkedõ létesítményeket, az önkormányzat vagy a helyi katasztrófavédelmi szerv vezetõje által megbízott személyek a szabadtéri tüzek korai szakaszban történõ észlelése céljából térítésmentesen igénybe vehetik.

Külterületen irányított égetés csak engedéllyel

Külterületen az ingatlan tulajdonosa, használója a tûzvédelmi hatóság engedélyével legfeljebb 10 hektár egybefüggõ területen irányított égetést végezhet.

Az irányított égetés végzésére vonatkozó kérelem tartalmazza

  • a kérelmezõ nevét és címét,
  • az égetés pontos, földrajzi koordinátákkal vagy helyrajzi számmal megadott helyét,
  • az égetés megkezdésének és tervezett befejezésének idõpontját (év, hónap, nap, óra, perc),
  • az irányított égetés indokát,
  • az égetéssel érintett terület nagyságát,
  • az égetés folyamatának pontos leírását,
  • az égetést végzõ személyek nevét, címét,
  • az égetés felügyeletét biztosító személy nevét és címét, mobiltelefonszámát,
  • a tûz továbbterjedésének megakadályozására tervezett intézkedéseket és
  • a helyszínen biztosított, a tûz továbbterjedésének megakadályozására készenlétben tartott eszközök felsorolását.

A kérelmet legkésõbb az égetés tervezett idõpontját megelõzõ 10. napig be kell nyújtani a területileg (kivételes esetben a kérelmezõ lakóhelye, székhelye szerint) illetékes katasztrófavédelmi kirendeltségnek. A tûzvédelmi hatóság a kérelmet annak beérkezésétõl számított 5 munkanapon belül bírálja el. Egy kérelmen egy darab 10 hektár vagy ennél kisebb terület égetése jelenthetõ be, és az elsõ fokú eljárás lefolytatásáért fizetendõ 3000 Ft illetéket kérelmenként kell megfizetni. A kirendeltség irányított égetésre vonatkozó engedélye más, jogszabályban - a természet védelmérõl szóló 1996. évi LIII. törvény 21. § - elõírt hatósági engedélyt nem pótol.

Tûzgyújtási tilalom alatt irányított égetés nem engedélyezhetõ.

Tûzvédelmi szabályok az irányított égetésnél

Az irányított égetés során a tûz nem hagyható õrizetlenül, és veszély esetén, vagy ha az irányított égetést befejezték, azt azonnal el kell oltani. Az irányított égetés csak úgy végezhetõ, hogy az a környezetére tûz- és robbanásveszélyt ne jelentsen. Az irányított égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást - vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal - meg kell szüntetni.

Az irányított égetés során a tarlóégetés csak az alábbiak szerint végezhetõ:

A tarlónak minden oldalról egyidejûleg történõ felgyújtása tilos; az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel; a szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos. A tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóégetés megkezdése elõtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani, a fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelõ, de legalább 6 méteres védõsávot kell szántással biztosítani.

A tarlóégetés 10 hektárnál nagyobb területen szakaszosan végezhetõ, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni. A tarlóégetés során tûzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelõ létszámú, kioktatott személy jelenlétérõl kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani.

A lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék égetésére értelemszerûen a tarlóégetés szabályait kell alkalmazni.

Erdei tûzrakó helyen történõ tûzgyújtás nem irányított égetés

Amennyiben külterületen a szabadtéri (tarló, lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék) égetést jogszabály az irányított égetéstõl eltérõ fogalomba sorolja - mint például az erdõ védelmérõl és az erdõgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 65. §-a és az erdõk tûz elleni védelmérõl szóló 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet 9. §-a (alkalomszerû tûzveszélyes tevékenység, ellenõrzött tûz) - és az égetésre speciális feltételeket, módszereket és eljárásokat határoz meg, ezen rendelkezéseket kell alkalmazni, és nem kell a tevékenységet irányított égetésként engedélyeztetni.

 

<< vissza