Település története
Az Örösur-nemzetség birtoka volt s egyházát, amely Szent Gergely tiszteletére épült, valószínûleg ez a nemzetség emelte. Elsõ okleveles említése 1292-ben fordul elõ, majd a XIV. századból, amikor a pápai tizedlajstromok Oslar, Wzlar, Ozlar alakban írják a nevét. Neve török eredetû, azonos a Jász és Oszét népnév eredetiével. A nemzetség különbözõ családjai 1347-ben megosztoztak birtokaikon, de mellettük a XIV. században még a Semjéni- és Kállai-család is ismeretes.
Mikor az Örösur-nemzetségbeli Sályi László utód nélkül meghal 1447-ben Hunyadi János kormányzótól igénylik és meg is kapják a nemzetség többi családja. Ebben a században a karthauziaknak is van birtokrészük Oszláron. A XVI. századtól a XVII. századig Rinót Miklós, Giczy József, Telekessy Imre, Bodó család, Barius Demeter, Bekényi András neveit említik a birtokosok között. Ezek voltak a birtokosok, mikor az Örösur-nemzetségbeli Tiboldok kihaltak. Írásos emlékek vannak a XVIII. századbeli Kállaiakról, Szepessy-Plathy- családokról. A XIX. századbeli földesurai sorában a Lónyai-, Klobusiczki- és Schmedt- család tûnik ki.
Oszlár hódoltsági terület volt. Török adót fizetett Hatvanba, majd Egerbe. A törökön kívül a pestis és az árvizek viselték meg a falut. Egyik legnagyobb árvíz 1888. március 20-án árasztotta el a falut, három hétig víz alatt volt minden, a 74 házból álló kis községben 20 ház omlott össze, a vetés 2/3 része semmisült meg. Az 1924. jul. 20-i templomi tûzben meghalt az akkori lelkész és felesége.
A reformáció csak a XVII. században terjed el, s temploma is a század második felében épült, melyet 1725-ben kijavítatott és renováltatott a község. Erõsítették a reformációt a Békés Vármegyébõl a XVIII. század elején bevándorolt ág. ev. tótok is, akik beolvadtak a magyarságba és vallásilag a református egyházba.
A XVIII. és XIX. század folyamán többször Eszlárnak nevezik községünket, így vigyáznunk kell, hogy össze ne tévesszük a Szabolcs megyei Tiszaeszlárral. Az anyakönyvi bejegyzések alapján 1954. februárig Tiszaoszlárként szerepelt, 1954. márciusától Oszlárként.
1919-ben 82 ház volt a fellelhetõ házjegyzék alapján, míg 1939-ben 109 ház és 503 lakosa volt a községnek, területe 1739 kat.hold. Iskolája egy tanerõs református elemi iskola.
Az I. Világháborúban 78 katonája harcolt, hõsi halált halt 9 fõ, hadirokkant lett 4 fõ.
A II. Világháborúban 24 helyi lakos halt hõsi halált.
Az 1900-as évek elejéig a Tisza közvetlenül a falu mellett folyt, a szabályozása során Vásárhelyi elképzelése érvényesült. A folyó hossza 1420 km-rõl 977 km-re rövidült és kb. 2 km-re folyik jelenleg a falutól. Az itt élõ idõs emberek szerint 1941-ben volt jelentõs árvíz a faluban utoljára.
Jelenleg lakosainak száma 442 fõ. Iskola nincs a faluban. Tiszapalkonyán található az Általános Iskola, melyet közös tulajdonban és üzemeltetésben tart fenn a két önkormányzat.
Óvodája 2000-ben épült.
A település infrastruktúrája a szennyvízhálózat kivételével teljes. Gáz, villany, víz, telefon, kábeltévé (jelenleg 14 csatornával) mindenki számára elérhetõ a településen. Utóbbit szándékozunk a közeljövõben új üzemeltetõvel széles sávú Internet és IP telefon elérésére is átalakítani. Jelenleg mikrohullámú Internet elérésre van lehetõség. Szennyvízberuházásra a szomszédos településekkel - Tiszapalkonya, Nemesbikk, Hejõkürt - közösen kívánunk pályázni, melyhez kész tervekkel rendelkezünk.
A község útjai egy kivételével aszfaltozottak, teljes hosszban aszfaltozott járdán közlekedhetnek gyalogosaink. 2006-ban belvízelvezetõ rendszerünk felújításra került. Falugondnoki hálózat mûködik a községben.
Jelenleg két templom van a községnek. A református templom ma már mûemlék. A római katolikus templomot 1981-tõl 1983-ig építették Becker Gábor és neje tervei alapján Saliga Pál Plébános Úr szolgálata idején.
Folyamatosan változik a lakosság létszáma, sajnos elöregedõ községrõl beszélhetünk, bár az utóbbi években egyre több fiatal telepedik le községünkben. A helyi munkalehetõségek beszûkültek azonban szerencsés helyzetben vagyunk abból a szempontból, hogy közvetlen szomszédságunkban található a megye egyik legdinamikusabban fejlõdõ városa Tiszaújváros. A jó közlekedési lehetõségek lehetõvé teszik a bejárást az ottani munkahelyekre (AES Tiszai Erõmû, TVK Zrt., MOL Zrt., Tiszaújváros ipari park üzemei stb.).Az M3-as autópálya forgalomba helyezésével 2002-ben a községünkön áthaladó forgalom nagyon megnövekedett. A 2006. szeptember 26-án átadott Oszlár-Tiszapalkonya elkerülõ út átadásával lecsökkent az átmenõ forgalom, így nyugodt lakókörülmények biztosítottak az itt letelepülõknek.
Formálódik, épül, szépül a kis község mely köszönhetõ a község vezetésének és a lakosoknak. A település parkosítása és a virágosítás is közrejátszott abban, hogy a 2005-ben meghirdetett Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Virágos Település versenyen III. helyezést ért a településkategóriában. A további parkosításokkal és fejlesztésekkel szeretnénk elérni, hogy az itt élõ emberek jól érezzék magukat és nem utolsó sorban, szeretnénk mások számára is vonzóbbá tenni kisközségünket.